1950 novemberében Svájcban alapították meg a magyar emigráció népi szárnyához tartozó fiatalok a Látóhatár című folyóiratot. Az első számban megfogalmazták az akkori szerkesztők – emlékezzünk meg nevükről: Borbándi Gyula, Borsos Sándor, Molnár József, Papp István, Vámos Imre – miért is jelentetik meg a folyóiratot:
„Az otthon tiltakozását, a testtől-lélektől idegen elnyomás ellen, akarjuk hallatni az értelem hangján keresztül, aggodalommal és éberséggel tekintve az események rohanó sodrának mélyére, hogy könyörtelen esztendők múltán is megértsük egymás szavát.”
A lap fejlécére azt írták: irodalmi és politikai folyóirat. A kezdetektől fogva szándékukban állt megőrizni – politikai céljaik bemutatása és fejlesztése mellett – a magyar nyelv és kultúra külföldön született értékeit. Már az első számokban is közöltek a nyugatra kényszerült íróktól elbeszéléseket, költeményeket, illetve kritikákat a nyugaton megjelent magyar nyelvű könyvekről, alkotásokról.
A Látóhatár – majd 1958-tól az Új Látóhatár – negyven esztendőn keresztül szolgálta az magyar emigráció kultúramegtartó hivatását. Nemcsak az irodalmi alkotások megjelentetésével, hanem azok ismertetésével, értő elemzésével is. A kis példányszámban megjelent művek nagy többsége az idők során szinte teljesen elveszett, a könyvtárak nem vették be gyűjteményeikbe ezeket a köteteket. A Látóhatár-Új Látóhatár felbecsülhetetlen irodalomtörténeti kincsestár azok számára, akik a magyar emigráció kulturális élete iránt érdeklődnek. De nemcsak nekik. Ez a folyóirat megőrizte az utókor számára mindazt, ami értékálló alkotásként magyar nyelven megjelent 1950 és 1989 között nyugaton, s melynek csak töredéke lelhető fel a magyarországi könyvtárakban.
Kiadványunk a folyóirat kritikai rovatának írásait gyűjtötte egybe négy kötetben, évtizedenkénti bontásban. Az egyes írásokat időrendi sorrendben közöljük, minden alkalommal megjelenítve, hogy melyik lapszámban került közlésre. Bár ezek a kritikák elsősorban a művekről szóltak, kötetünkben a szerzők nevét helyeztük első helyre, kifejezve azt a megbecsülést, mely munkásságuk érdemét is jelzi.
Bizton állíthatjuk, hogy ezek a gyűjteményes kötetek áttekintik és reprezentálják a magyar műkritika negyven éves történetét. Nélkülözhetetlen forrás mindenki számára, aki a magyar kultúra iránt érdeklődik.
|
|
|
|
A Látóhatár-Új Látóhatár című folyóiratban megjelent irodalmi könyvkritikák gyűjteményes kötetben történő elektronikus megjelentetése az ujlatohatar.com web-felületen szakmai program megvalósítását 2016. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
