KOVÁCS IMRE ÉLETRAJZA – ÉVSZÁMOKBAN

Vissza

KOVÁCS IMRE ÉLETRAJZA ÉVSZÁMOKBAN

1913. március 10. Megszületik Magyarországon, Felső-Göböljáráspusztán
1922 Elhuny édesapja
1924 Budapestre a Protestáns Országos Árvaházba kerül, a Rottenbiller utcai polgári reáliskola tanulója
1927 A Toldy Ferenc magyar királyi állami főreáliskola negyedik osztályába kerül
1929 Beköltözik a Pro Christo Diákszövetség Hársfa utcai kollégiumába (Diákok Háza)
1932. június 9. Sikeres érettségi vizsgát tesz
1933 Beiratkozik a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági fakultására
1935 Falumunka a Pro Christo diákok-házában címmel megjelenik első írása a Magyar Szemle című folyóiratban
1935 Dunántúl Erdély sorsán? címmel megjelenik első cikke a Pesti Napló 1935. március 25-i számában
1935. március 26–28. Előadást tart a második Debreceni Diétán
1935 július Elek Péter, Gunda Béla, Mády-Hilscher Zoltán, Horváth Sándor, Karsai Gyula, Kerényi György, Koczogh Ákos, Pócsy Ferenc és Torbágyi László társaságában szociográfiai kutatómunkát végez Kemse községben
1935 Részt vesz és felszólal a Simándi Béla által szervezett hódmezővásárhelyi tanítótalálkozón
1936 Egyik szerzője az Elsüllyedt falu a Dunántúlon, Kemse község élete címmel, a Sylvester kiadó gondozásában megjelenő szociográfia kötetnek
1936 nyara Három hetes körutat tesz Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő társaságában az ország Zalaegerszeg és Békéscsaba közötti nagybirtokövezetében
1937 A Cserépfalvi kiadó gondozásában megjelenik A néma forradalom címmel első kötete
1937. március 3–4. Makón egyeztetést tartanak a Márciusi Front párttá alakulásáról. Kovács Imre határozottan a pártalakítás mellett érvel, véleményével kisebbségben marad
1937. március 15. A Márciusi Front mozgalom megalapításakor, a Nemzeti Múzeum előtt rendezett nagygyűlésen felolvassa a mozgalom 12 pontos követelését
1937 március A Márciusi Front első országos találkozója Balatonszárszón
1937. október 15. A néma forradalom című könyvéért ellene felhozott „nemzetgyalázási és izgatási” vádat a bíróság megalapozottnak találta és három hónapi börtönbüntetésre ítéli. Az ítélet következtében 1938. november 24-én kizárják az ország összes egyeteméről, így államvizsgáját már nem tudja letenni a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
1937 A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt. Kovács Imre izgatási és nemzetgyalázási pere címmel megjelenik a tárgyalás jegyzőkönyve és kommentárjai a Szolgálat és Írás Munkástársaság kiadványának 3. köteteként a Cserépfalvi kiadónál
1937. november 21. A Válasz folyóirat irodalmi estje a Zeneakadémián. Kovács Imre Parasztság a magyar irodalomban címmel tartott előadást
1938 Megjelenik a Kelet Népe című lapban közölt első írása Két nemzedék címmel
1938. március 1. Kovács Imre inspirálására Debrecenben megjelenik a Tovább című lap, amely a Márciusi Front elveit tekinti követendő irányvonalának. 3 szám után betiltják a lapot.
1938. március 15. A Márciusi Front megalakulásának első évfordulóján nagygyűlést hirdetnek a Múzeum kertbe. A szónok Kovács Imre lenne, ám a rendőrség a nagygyűlés megtartását megakadályozta
1938 július Betiltják a Válasz című folyóiratot
1938. november 21. Budapesten, a Károlyi palotában kiállítást szerveznek a gróf Teleki Pál által alapított Táj- és Népkutató Központ rendezésében, „A földbirtok helyzete Magyarországon” címmel. A kiállítás egyik rendezője Kovács Imre. A kiállítást Teleki Pál miniszter betiltja, Kovács véglegesen megszakítja kapcsolatát az arisztokrácia képviselőivel.  A Magyar Nemzet 1938. december 28-ai számában éles hangú nyílt levelet intéz gróf Teleki Pálhoz
1938 A Cserépfalvi kiadónál megjelenik Kivándorlás című könyve
1938. december 4. A Szabad Szó címmel megjelenő hetilap szerkesztését átveszi Szabó Pál író. A lap egyik szerkesztője Kovács Imre lesz
1939. január 26. Szabó Pál írói munkássága indulásának 10. évfordulója alkalmából 300 Szabad Szó előfizető jelenlétében Kovács Imre kezdeményezi egy parasztpárt megalakítását. A népi írók elutasítják Kovács Imre javaslatát, a parasztság képviseletének biztosítását a Független Kisgazdapártban látják
1939. június 29. Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt. A pártalapítás motorja Kovács Imre és Erdei Ferenc. A párt elnökének Szabó Pált választják meg. A párt hivatalos lapja a Szabad Szó lesz. A párt hivatalos bejelentésére, működésének megkezdésére nem kerül sor, mert 1939. szeptember 1-jével háborús viszonyok uralkodnak el a magyar belpolitikában
1939 A Cserépfalvi kiadónál újabb kötete jelenik meg Kolontó címmel
1939 október eleje Behívják katonai szolgálatra, december közepén szerelik le
1940 január Elkezdi A néma forradalom című könyve kapcsán rá kirótt három hónapos börtönbüntetését
1940 február Varga Béla és Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt meghatározó politikusai csatlakoznak a Szabad Szó szerzői köréhez. A Szabad Szó lesz a parasztság egyetlen sajtóterméke. Egyik szerkesztője Kovács Imre
1940 Megjelenik a Kelet Népe című lapban a Levél a Márciusi Frontról című cikke, melynek hatására 1941 tavaszáig folyik a lap hasábjain a vita a Márciusi Front szerepéről
1940. október 13. A Szabad Szó főszerkesztője Bajcsy-Zsilinszky Endre lesz. Kiszélesedik az antifasiszta ellenállás köre. Kovács Imre összekötő kapocs az egyes társadalmi csoportok között
1940 A Cserépfalvi kiadó Kék könyvek sorozatában megjelenik a Szovjetunió agrárpolitikája című kötete
1940 A Püski kiadó által elindított Bólyai Akadémia könyvek kiadásában megjelenik A parasztéletforma csődje című tanulmánykötete. Püski Sándor kiadója ezt az egyetlen könyvet jelenteti meg Kovács Imrétől
1941–1942 A Kelet Népe szerkesztője
1941. szeptember 28. A Magyar Nemzet című lapban megjelenik Toborzó című írása, mely a parasztok és a munkások antifasiszta, háborúellenes összefogásáról szól
1942 március Megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság, mely március 15-én demonstrációt szervez Budapesten. A kiadott nyilatkozat egyik szövegezője és aláírója Kovács Imre
1942 március Ismét behívják katonai szolgálatra
1942. április 7. A Vkf. 2. nyomozói letartóztatják és három hónapig a Margit-körúti fegyházban tartják fogva
1942 augusztus közepe Szombathelyi Ferenc vezérezredes közbenjárására kiengedik a fegyházból
1942 november Súlyos vakbélműtéten esik át
1943 augusztus Részt vesz a Püski Kiadó által szervezett Balatonszárszói Konferencián. Felszólalását nem mondja el
1943 A Cserépfalvi Kiadónál megjelenik a Magyar feudalizmus – magyar parasztság című kötete
1944 február Behívják katonai szolgálatra Husztra. A műtétét követő sérve kiújul, kórházba kerül. Március 16-án kerül vissza Husztra, ahonnan századparancsnoka Budapestre küldi további rehabilitációra
1944. március 19. Szerencsésen elmenekül letartóztatása elől, Gyomára utazik, nagybátyjához. Három hét elteltével ismét Budapestre kerül
1944 nyara Részt vesz a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként a Magyar Front elnevezésű antifasiszta ellenállási szervezet tevékenységében
1944 október Többször találkozik ifj. Horthy Miklóssal, részt vesz az 1945. október 15-i „kiugrási kísérlet” előkészítésében
1944 november Részt vesz a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága megalapításában
1944. december 20. A Felszabadító Bizottság felkérésére átmegy a frontvonalon, hogy kapcsolatot teremtsen a Budapestet támadó szovjet csapatokkal, konkrétan Malinovszkij marsallal. A szovjetek fogságába esik, hadifogolyként kezelik, vezető katonatisztekhez nem jut el, küldetése kudarcot vall
1945 február Megszökik a szovjet fogságból és február 11-én visszaérkezik Budapestre. Kapcsolatba kerül a Budapesti Nemzeti Bizottsággal. tagja lesz a főváros életét irányító Budapesti Nemzeti Bizottság Ötös Bizottságának
1945. március 10. Részt vesz Debrecenben a földreformtervezet utolsó egyeztető megbeszélésén, szembeszáll a Kommunista Párt javaslataival, de azok elfogadását nem tudja megakadályozni. Ekkor találkozik először Rákosi Mátyással, kölcsönös ellenszenvet ébresztve egymásban
1945. március 15. Az 1848-as ünnepségek egyik fő szónoka Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kossa István társaságában
1945. április 22. A Szabad Szó című lapban megjelenik a volksbundista svábok kitelepítését szorgalmazó Egy batyuval című írása
1945. április 26. is a Nemzeti Parasztpárt főtitkárává választják
1945. június 5. A Nemzeti Parasztpárt Intéző és Felügyelőbizottsági ülésén először kerül sor Erdei Ferenc és Kovács Imre összecsapására a párt politikai irányultságáról folyó polémiában
1945 A Cserépfalvi Kiadónál megjelenik a Magyar feudalizmus – magyar parasztság című kötetének második kiadása
1945 A Cserépfalvi Kiadónál az 1945. évi Könyvnapra megjelenik az Elsüllyedt ország című kötete
1945 november Az országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerez
1946. március 10–11. A Nemzeti Parasztpárt első Nagyválasztmányi ülésén megszűntetik a főtitkári posztot, a párt alelnökévé választják Erdei Ferenccel együtt
1946 augusztus Feleségül veszi Földes Júlia Ilonát
1946. november 2–3. A Nemzeti Parasztpárt második Nagyválasztmányi ülésén Kovács Imre kommunistáktól független politikai elképzelései nem kapja meg a párt többségének támogatását
1947. február 24. Veres Péternek írott levelében lemond a Nemzeti Parasztpártban viselt tisztségeiről és kilép az általa alapított pártból. Képviselői mandátumát megtartotta, független képviselőként vett részt az Országgyűlés munkájában
1947. május 28. Több mint egy hónapos nyugat-európai körutat tesz, megfordul Svájcban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban
1947. augusztus 15. Bejelenti, hogy a Független Magyar Demokrata Párt színeiben indul az országgyűlési választásokon
1947. augusztus 30. Mandátumot szerez a választásokon, megkíséreli a kommunistákkal szembenálló pártok politikai együttműködését, közös fellépését megszervezni. Próbálkozásai kudarcot vallanak
1947. november 17. Hivatalosan tanulmányi szabadságra utazik Prágába, ám onnan Svájcba megy és nem tér vissza Magyarországra. Megkezdődik emigráns élete
1948. július 7. A Magyar Országgyűlés határozatban vonja vissza Kovács Imre képviselői mandátumát, mivel fél éve nem vett részt az üléseken
1948 A Thomas Kiadó Zürichben megjelenteti Im Schatten der Sowjets címmel visszaemlékezéseit az 1945-1948 közötti magyarországi évekre
1949. március 27. Kísérletet tesz az emigrációs Parasztpárt létrehozására, ám Mikita István és Sz. Szabó Pál ellenvéleményén megbukik a kezdeményezés
1949. október 22. A Queen Mary fedélzetén elhagyja Európát és az Egyesült Államokban telepedik le
1949. november 20. Washingtonban a Kongresszusi Könyvtáron belül létrehozott Research and Information Center munkatársa lesz
1950. július 1. A Szabad Európa Bizottság központjával együtt New Yorkba kerül és a Bizottság sajtóosztályának munkatársa lesz
1950 Egy 1950 januárjában Pap István parasztpárti képviselőtársához írott levelét nyilvánosságra hozzák, és a magyar emigráció vezetőiről a levélben alkotott lesújtó véleménye miatt politikai támadások kereszttűzébe kerül
1951 január A Látóhatár című folyóiratban megjelenik A szellem szuverenitásáról című írása, mely miatt éles támadások indulnak ellen, amerikaellenességgel vádolják
1951. szeptember 4. Felmondanak neki a Szabad Európa Bizottságnál, munkanélkülivé válik. Egy kertészetben vállal munkát, majd gyári munkás lesz
1951. október 5. Hivatalosan is felbontják házasságát Földes Ilonával
1951 november Beiratkozik a Harvard Egyetemre és megismerkedik Rita Deborah Labenow-val
1952. január 31. Összeházasodnak Rita Deborah Labenow-val
1953. január 30. Megszületik lánya, Andrea Leslie Kovács
1954 nyara Visszahívják a Szabad Európa Bizottsághoz, melynek nyugdíjazásáig munkatársa marad
1954 ősze A Látóhatár című folyóiratban megjelenik Új kurzus Magyarországon? című írása, melyben felhívja a figyelmet a Magyarországon Nagy Imre kormányra kerülésével elindult reformfolyamatokra
1955 A Frank Wagnalis Kiadónál megjelenik a The Ninety and Nine című könyve
1956 A Látóhatár című folyóiratban megjelenik a Kijózanult emigráció és a Sóbálványok az emigrációban című írása, melyben az emigráció megváltozott feladataira hívja fel a figyelmet
1957. január 5. Csatlakozik az új emigrációs szervezethez a Magyar Forradalmi Tanácshoz
1957 március Tagja és egyik vezetője lesz a Magyar Írók Szövetsége Külföldön elnevezésű szervezetnek
1957 ősze Több dél-amerikai és ázsiai országot látogat meg, tájékoztatást nyújtva az ottani politikusok számára a magyar felkelés céljairól. Találkozik többek között Nehru indiai kormányfővel is
1958 április Vezetője lesz az újonnan létrehozott International Center for Social Research nevű intézetnek, mely a dél-amerikai országok agrárreformjának vizsgálatával foglalkozik
1963 tavasza Levelezést folytat a Magyarok Világszövetsége főtitkárával, a magyar belügyi szervek akciót kezdenek ügynöki beszervezésére, hazacsábítására
1963 ősze Varga Lászlóval és Kiss Sándorral megalakítják a a Magyar Bölcseleti Társaság elnevezésű szervezetet, 1964 februárjában megjelentetik a Magyarország helyzete – A magyar kérdés megközelítésének, megoldásának új lehetősége című röpiratot, melyben a megváltozott magyarországi viszonyok közötti emigrációs politika új irányait vázolják fel
1963. október 31. Megszűnik az International Center for Social Research elnevezésű intézet, Kovács Imre visszatér a Szabad Európa Bizottság politikai elemzőjének, tanácsadójának
1965 Elhidegül feleségétől, felbomlik házassága Rita Deborah Labenow-val. Válásuk ellenére lányával rendszeresen találkozik, részt vesz nevelésében
1965. október 24. Bécsben 18 év után találkozik testvéreivel. A magyar belügyi szervek megpróbálják beszervezni, ám visszautasításban részesülnek Kovács részéről
1966 nyara Párizsban hosszas beszélgetést folytat Illyés Gyulával. Megerősödik azon meggyőződése, hogy a magyarországi változások révén a magyar emigráció szerepe teljesen megváltozik, új feladatokat kell megfogalmaznia magának
1969 Házasságot köt Edna Cambellel, harmadik feleségével
1980. október 27. Vastagbéldaganat és májfunkció problémák következtében elhunyt az Egyesült Államokban
1980. október 30. Gyászszertartását a New York-i magyar református templomban tartják
1980. október 31. Végső nyugalomra talál a Georgia állambeli Columbusban, felesége családjának szülőhelyén