KOVÁCS IMRE ÉLETRAJZA ÉVSZÁMOKBAN
1913. március 10. | Megszületik Magyarországon, Felső-Göböljáráspusztán |
1922 | Elhuny édesapja |
1924 | Budapestre a Protestáns Országos Árvaházba kerül, a Rottenbiller utcai polgári reáliskola tanulója |
1927 | A Toldy Ferenc magyar királyi állami főreáliskola negyedik osztályába kerül |
1929 | Beköltözik a Pro Christo Diákszövetség Hársfa utcai kollégiumába (Diákok Háza) |
1932. június 9. | Sikeres érettségi vizsgát tesz |
1933 | Beiratkozik a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági fakultására |
1935 | Falumunka a Pro Christo diákok-házában címmel megjelenik első írása a Magyar Szemle című folyóiratban |
1935 | Dunántúl Erdély sorsán? címmel megjelenik első cikke a Pesti Napló 1935. március 25-i számában |
1935. március 26–28. | Előadást tart a második Debreceni Diétán |
1935 július | Elek Péter, Gunda Béla, Mády-Hilscher Zoltán, Horváth Sándor, Karsai Gyula, Kerényi György, Koczogh Ákos, Pócsy Ferenc és Torbágyi László társaságában szociográfiai kutatómunkát végez Kemse községben |
1935 | Részt vesz és felszólal a Simándi Béla által szervezett hódmezővásárhelyi tanítótalálkozón |
1936 | Egyik szerzője az Elsüllyedt falu a Dunántúlon, Kemse község élete címmel, a Sylvester kiadó gondozásában megjelenő szociográfia kötetnek |
1936 nyara | Három hetes körutat tesz Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő társaságában az ország Zalaegerszeg és Békéscsaba közötti nagybirtokövezetében |
1937 | A Cserépfalvi kiadó gondozásában megjelenik A néma forradalom címmel első kötete |
1937. március 3–4. | Makón egyeztetést tartanak a Márciusi Front párttá alakulásáról. Kovács Imre határozottan a pártalakítás mellett érvel, véleményével kisebbségben marad |
1937. március 15. | A Márciusi Front mozgalom megalapításakor, a Nemzeti Múzeum előtt rendezett nagygyűlésen felolvassa a mozgalom 12 pontos követelését |
1937 március | A Márciusi Front első országos találkozója Balatonszárszón |
1937. október 15. | A néma forradalom című könyvéért ellene felhozott „nemzetgyalázási és izgatási” vádat a bíróság megalapozottnak találta és három hónapi börtönbüntetésre ítéli. Az ítélet következtében 1938. november 24-én kizárják az ország összes egyeteméről, így államvizsgáját már nem tudja letenni a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen |
1937 | A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt. Kovács Imre izgatási és nemzetgyalázási pere címmel megjelenik a tárgyalás jegyzőkönyve és kommentárjai a Szolgálat és Írás Munkástársaság kiadványának 3. köteteként a Cserépfalvi kiadónál |
1937. november 21. | A Válasz folyóirat irodalmi estje a Zeneakadémián. Kovács Imre Parasztság a magyar irodalomban címmel tartott előadást |
1938 | Megjelenik a Kelet Népe című lapban közölt első írása Két nemzedék címmel |
1938. március 1. | Kovács Imre inspirálására Debrecenben megjelenik a Tovább című lap, amely a Márciusi Front elveit tekinti követendő irányvonalának. 3 szám után betiltják a lapot. |
1938. március 15. | A Márciusi Front megalakulásának első évfordulóján nagygyűlést hirdetnek a Múzeum kertbe. A szónok Kovács Imre lenne, ám a rendőrség a nagygyűlés megtartását megakadályozta |
1938 július | Betiltják a Válasz című folyóiratot |
1938. november 21. | Budapesten, a Károlyi palotában kiállítást szerveznek a gróf Teleki Pál által alapított Táj- és Népkutató Központ rendezésében, „A földbirtok helyzete Magyarországon” címmel. A kiállítás egyik rendezője Kovács Imre. A kiállítást Teleki Pál miniszter betiltja, Kovács véglegesen megszakítja kapcsolatát az arisztokrácia képviselőivel. A Magyar Nemzet 1938. december 28-ai számában éles hangú nyílt levelet intéz gróf Teleki Pálhoz |
1938 | A Cserépfalvi kiadónál megjelenik Kivándorlás című könyve |
1938. december 4. | A Szabad Szó címmel megjelenő hetilap szerkesztését átveszi Szabó Pál író. A lap egyik szerkesztője Kovács Imre lesz |
1939. január 26. | Szabó Pál írói munkássága indulásának 10. évfordulója alkalmából 300 Szabad Szó előfizető jelenlétében Kovács Imre kezdeményezi egy parasztpárt megalakítását. A népi írók elutasítják Kovács Imre javaslatát, a parasztság képviseletének biztosítását a Független Kisgazdapártban látják |
1939. június 29. | Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt. A pártalapítás motorja Kovács Imre és Erdei Ferenc. A párt elnökének Szabó Pált választják meg. A párt hivatalos lapja a Szabad Szó lesz. A párt hivatalos bejelentésére, működésének megkezdésére nem kerül sor, mert 1939. szeptember 1-jével háborús viszonyok uralkodnak el a magyar belpolitikában |
1939 | A Cserépfalvi kiadónál újabb kötete jelenik meg Kolontó címmel |
1939 október eleje | Behívják katonai szolgálatra, december közepén szerelik le |
1940 január | Elkezdi A néma forradalom című könyve kapcsán rá kirótt három hónapos börtönbüntetését |
1940 február | Varga Béla és Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt meghatározó politikusai csatlakoznak a Szabad Szó szerzői köréhez. A Szabad Szó lesz a parasztság egyetlen sajtóterméke. Egyik szerkesztője Kovács Imre |
1940 | Megjelenik a Kelet Népe című lapban a Levél a Márciusi Frontról című cikke, melynek hatására 1941 tavaszáig folyik a lap hasábjain a vita a Márciusi Front szerepéről |
1940. október 13. | A Szabad Szó főszerkesztője Bajcsy-Zsilinszky Endre lesz. Kiszélesedik az antifasiszta ellenállás köre. Kovács Imre összekötő kapocs az egyes társadalmi csoportok között |
1940 | A Cserépfalvi kiadó Kék könyvek sorozatában megjelenik a Szovjetunió agrárpolitikája című kötete |
1940 | A Püski kiadó által elindított Bólyai Akadémia könyvek kiadásában megjelenik A parasztéletforma csődje című tanulmánykötete. Püski Sándor kiadója ezt az egyetlen könyvet jelenteti meg Kovács Imrétől |
1941–1942 | A Kelet Népe szerkesztője |
1941. szeptember 28. | A Magyar Nemzet című lapban megjelenik Toborzó című írása, mely a parasztok és a munkások antifasiszta, háborúellenes összefogásáról szól |
1942 március | Megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság, mely március 15-én demonstrációt szervez Budapesten. A kiadott nyilatkozat egyik szövegezője és aláírója Kovács Imre |
1942 március | Ismét behívják katonai szolgálatra |
1942. április 7. | A Vkf. 2. nyomozói letartóztatják és három hónapig a Margit-körúti fegyházban tartják fogva |
1942 augusztus közepe | Szombathelyi Ferenc vezérezredes közbenjárására kiengedik a fegyházból |
1942 november | Súlyos vakbélműtéten esik át |
1943 augusztus | Részt vesz a Püski Kiadó által szervezett Balatonszárszói Konferencián. Felszólalását nem mondja el |
1943 | A Cserépfalvi Kiadónál megjelenik a Magyar feudalizmus – magyar parasztság című kötete |
1944 február | Behívják katonai szolgálatra Husztra. A műtétét követő sérve kiújul, kórházba kerül. Március 16-án kerül vissza Husztra, ahonnan századparancsnoka Budapestre küldi további rehabilitációra |
1944. március 19. | Szerencsésen elmenekül letartóztatása elől, Gyomára utazik, nagybátyjához. Három hét elteltével ismét Budapestre kerül |
1944 nyara | Részt vesz a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként a Magyar Front elnevezésű antifasiszta ellenállási szervezet tevékenységében |
1944 október | Többször találkozik ifj. Horthy Miklóssal, részt vesz az 1945. október 15-i „kiugrási kísérlet” előkészítésében |
1944 november | Részt vesz a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága megalapításában |
1944. december 20. | A Felszabadító Bizottság felkérésére átmegy a frontvonalon, hogy kapcsolatot teremtsen a Budapestet támadó szovjet csapatokkal, konkrétan Malinovszkij marsallal. A szovjetek fogságába esik, hadifogolyként kezelik, vezető katonatisztekhez nem jut el, küldetése kudarcot vall |
1945 február | Megszökik a szovjet fogságból és február 11-én visszaérkezik Budapestre. Kapcsolatba kerül a Budapesti Nemzeti Bizottsággal. tagja lesz a főváros életét irányító Budapesti Nemzeti Bizottság Ötös Bizottságának |
1945. március 10. | Részt vesz Debrecenben a földreformtervezet utolsó egyeztető megbeszélésén, szembeszáll a Kommunista Párt javaslataival, de azok elfogadását nem tudja megakadályozni. Ekkor találkozik először Rákosi Mátyással, kölcsönös ellenszenvet ébresztve egymásban |
1945. március 15. | Az 1848-as ünnepségek egyik fő szónoka Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kossa István társaságában |
1945. április 22. | A Szabad Szó című lapban megjelenik a volksbundista svábok kitelepítését szorgalmazó Egy batyuval című írása |
1945. április 26. | is a Nemzeti Parasztpárt főtitkárává választják |
1945. június 5. | A Nemzeti Parasztpárt Intéző és Felügyelőbizottsági ülésén először kerül sor Erdei Ferenc és Kovács Imre összecsapására a párt politikai irányultságáról folyó polémiában |
1945 | A Cserépfalvi Kiadónál megjelenik a Magyar feudalizmus – magyar parasztság című kötetének második kiadása |
1945 | A Cserépfalvi Kiadónál az 1945. évi Könyvnapra megjelenik az Elsüllyedt ország című kötete |
1945 november | Az országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerez |
1946. március 10–11. | A Nemzeti Parasztpárt első Nagyválasztmányi ülésén megszűntetik a főtitkári posztot, a párt alelnökévé választják Erdei Ferenccel együtt |
1946 augusztus | Feleségül veszi Földes Júlia Ilonát |
1946. november 2–3. | A Nemzeti Parasztpárt második Nagyválasztmányi ülésén Kovács Imre kommunistáktól független politikai elképzelései nem kapja meg a párt többségének támogatását |
1947. február 24. | Veres Péternek írott levelében lemond a Nemzeti Parasztpártban viselt tisztségeiről és kilép az általa alapított pártból. Képviselői mandátumát megtartotta, független képviselőként vett részt az Országgyűlés munkájában |
1947. május 28. | Több mint egy hónapos nyugat-európai körutat tesz, megfordul Svájcban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban |
1947. augusztus 15. | Bejelenti, hogy a Független Magyar Demokrata Párt színeiben indul az országgyűlési választásokon |
1947. augusztus 30. | Mandátumot szerez a választásokon, megkíséreli a kommunistákkal szembenálló pártok politikai együttműködését, közös fellépését megszervezni. Próbálkozásai kudarcot vallanak |
1947. november 17. | Hivatalosan tanulmányi szabadságra utazik Prágába, ám onnan Svájcba megy és nem tér vissza Magyarországra. Megkezdődik emigráns élete |
1948. július 7. | A Magyar Országgyűlés határozatban vonja vissza Kovács Imre képviselői mandátumát, mivel fél éve nem vett részt az üléseken |
1948 | A Thomas Kiadó Zürichben megjelenteti Im Schatten der Sowjets címmel visszaemlékezéseit az 1945-1948 közötti magyarországi évekre |
1949. március 27. | Kísérletet tesz az emigrációs Parasztpárt létrehozására, ám Mikita István és Sz. Szabó Pál ellenvéleményén megbukik a kezdeményezés |
1949. október 22. | A Queen Mary fedélzetén elhagyja Európát és az Egyesült Államokban telepedik le |
1949. november 20. | Washingtonban a Kongresszusi Könyvtáron belül létrehozott Research and Information Center munkatársa lesz |
1950. július 1. | A Szabad Európa Bizottság központjával együtt New Yorkba kerül és a Bizottság sajtóosztályának munkatársa lesz |
1950 | Egy 1950 januárjában Pap István parasztpárti képviselőtársához írott levelét nyilvánosságra hozzák, és a magyar emigráció vezetőiről a levélben alkotott lesújtó véleménye miatt politikai támadások kereszttűzébe kerül |
1951 január | A Látóhatár című folyóiratban megjelenik A szellem szuverenitásáról című írása, mely miatt éles támadások indulnak ellen, amerikaellenességgel vádolják |
1951. szeptember 4. | Felmondanak neki a Szabad Európa Bizottságnál, munkanélkülivé válik. Egy kertészetben vállal munkát, majd gyári munkás lesz |
1951. október 5. | Hivatalosan is felbontják házasságát Földes Ilonával |
1951 november | Beiratkozik a Harvard Egyetemre és megismerkedik Rita Deborah Labenow-val |
1952. január 31. | Összeházasodnak Rita Deborah Labenow-val |
1953. január 30. | Megszületik lánya, Andrea Leslie Kovács |
1954 nyara | Visszahívják a Szabad Európa Bizottsághoz, melynek nyugdíjazásáig munkatársa marad |
1954 ősze | A Látóhatár című folyóiratban megjelenik Új kurzus Magyarországon? című írása, melyben felhívja a figyelmet a Magyarországon Nagy Imre kormányra kerülésével elindult reformfolyamatokra |
1955 | A Frank Wagnalis Kiadónál megjelenik a The Ninety and Nine című könyve |
1956 | A Látóhatár című folyóiratban megjelenik a Kijózanult emigráció és a Sóbálványok az emigrációban című írása, melyben az emigráció megváltozott feladataira hívja fel a figyelmet |
1957. január 5. | Csatlakozik az új emigrációs szervezethez a Magyar Forradalmi Tanácshoz |
1957 március | Tagja és egyik vezetője lesz a Magyar Írók Szövetsége Külföldön elnevezésű szervezetnek |
1957 ősze | Több dél-amerikai és ázsiai országot látogat meg, tájékoztatást nyújtva az ottani politikusok számára a magyar felkelés céljairól. Találkozik többek között Nehru indiai kormányfővel is |
1958 április | Vezetője lesz az újonnan létrehozott International Center for Social Research nevű intézetnek, mely a dél-amerikai országok agrárreformjának vizsgálatával foglalkozik |
1963 tavasza | Levelezést folytat a Magyarok Világszövetsége főtitkárával, a magyar belügyi szervek akciót kezdenek ügynöki beszervezésére, hazacsábítására |
1963 ősze | Varga Lászlóval és Kiss Sándorral megalakítják a a Magyar Bölcseleti Társaság elnevezésű szervezetet, 1964 februárjában megjelentetik a Magyarország helyzete – A magyar kérdés megközelítésének, megoldásának új lehetősége című röpiratot, melyben a megváltozott magyarországi viszonyok közötti emigrációs politika új irányait vázolják fel |
1963. október 31. | Megszűnik az International Center for Social Research elnevezésű intézet, Kovács Imre visszatér a Szabad Európa Bizottság politikai elemzőjének, tanácsadójának |
1965 | Elhidegül feleségétől, felbomlik házassága Rita Deborah Labenow-val. Válásuk ellenére lányával rendszeresen találkozik, részt vesz nevelésében |
1965. október 24. | Bécsben 18 év után találkozik testvéreivel. A magyar belügyi szervek megpróbálják beszervezni, ám visszautasításban részesülnek Kovács részéről |
1966 nyara | Párizsban hosszas beszélgetést folytat Illyés Gyulával. Megerősödik azon meggyőződése, hogy a magyarországi változások révén a magyar emigráció szerepe teljesen megváltozik, új feladatokat kell megfogalmaznia magának |
1969 | Házasságot köt Edna Cambellel, harmadik feleségével |
1980. október 27. | Vastagbéldaganat és májfunkció problémák következtében elhunyt az Egyesült Államokban |
1980. október 30. | Gyászszertartását a New York-i magyar református templomban tartják |
1980. október 31. | Végső nyugalomra talál a Georgia állambeli Columbusban, felesége családjának szülőhelyén |