Dr. Szabó A. Ferenc szakmai életrajza
Az ELTE Bölcsészkarán szerezte első diplomáját, 1966-ban történelem- tudományos szocializmus (politológia) szakon. 1995-ben demográfus oklevelet szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, tudományos érdeklődése elsősorban a népesedési témák felé vonzotta.
Öt évig tanácsi népművelő volt. A Fővárosi Tanács főelőadójaként megszervezte az első budapesti helytörténeti konferenciát, referense volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak. 1971-től tanársegéd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
1979-ben megvédi bölcsészdoktori értekezését, népesedési témából. Ugyanettől az évtől kezdődően három éven át nappali aspiránsa az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Új- és Legújabb kori Magyar Történelmi tanszékén. Ez alatt kiérleli tudományos témáit, nyelveket tanul. Ösztöndíjas a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol anyagot gyűjt a népesedéselmélet- és történet témaköreiből. Ezekből építkeznek első könyvei. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének tudományos felelőse hat évig, szerkeszti a tudományos periodikát, majd 1988-tól szakszervezeti főbizalmi, egészen 1993. évi munkahely változtatásáig. Huszonkét évig dolgozott az orvosegyetemen. Itt lett adjunktus (1982), docens (1993), itt születtek meg első publikációi. Szervezte az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. Az egészségügy kiváló dolgozója lett. 1986-ban belépett a Magyar Politikatudományi Társaságba. 1990-ben megvédte kandidátusi értekezését történelemből (Emberveszteségek, népesedési problémák Magyarországon, 1941–1960), amely néhány év múlva könyv formában is megjelent. „Társadalom, népesedés, politika” címmel könyve jelent meg a Magvető Kiadó ismert „Gyorsuló idő” sorozatában. Kétszer volt ösztöndíjasként kutatóúton Bécsben, egyszer Bernben, nyolc alkalommal nyerte el a Pro Renovanda Cultura Hungariae ösztöndíjait, kétszer a Politikatörténeti Alapítvány, kétszer a Nemzeti Kulturális Alapítvány díját könyvkiadásra. Sok hazai és nemzetközi (Brüsszel, Krakkó, Bécs, Oberpullendorf, Palics, Roznava, Bratislava, Nyitra) konferencián adott elő, jelentős szakmai folyóiratokban publikált. (Valóság, Századok, Hitel, Politikai Főiskola Közleményei, Agrártörténeti Szemle, Orvosi Hetilap, Tájékoztató, Elmélet és Politika, Új Honvédségi Szemle, Hadtudomány, Magyar Napló, stb.) A rendszerváltoztatástól kezdődően számos publicisztikai írása jelent meg vezető folyóiratokban és országos lapokban. Több recenziót és könyvbírálatot írt szakmai profiljába vágó társadalomtudományi munkákról. Nemzetközi kapcsolatai széleskörűek (Ausztria, Svájc, NSZK, Szlovákia stb.) és különösen intenzívek a határon túli magyar tudományos körök irányában.
1993. szeptember 1-től országos pályázat útján kinevezést nyert a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Politikaelmélet Tanszékére tanszékvezető docensnek. 1997-ben a politikatudomány habilitált doktora lett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, amelynek nyomán a következő évben (1998) egyetemi tanári kinevezést kapott. Tanszékét nívós szakmai műhellyé kívánta alakítani. Ennek érdekében évente tudományos konferenciát rendezett, amelyek anyagai sorra megjelentek az Egyetem periodikáiban. 1997-ben az Egyetem Társadalomtudományi Intézete „Társadalom és Honvédelem” c. folyóirata felelős szerkesztője lett. Több mint 200 tanulmány megszerkesztése fűződik nevéhez.
Tanszékvezetői és tudományszervezői törekvései csak részben váltak valóra. Közvetlen munkatársai ugyanis nem támogatták vezetői kinevezése meghosszabbítását. Szakmai törekvéseit a publikációs fórumokon kívül a Hadtudományi Társaságban, az MTA Történelmi Demográfiai Bizottságában, a Kovács Imre Társaságban (alelnök), a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületben (Tudományos Tanács tagja), a Magyar Statisztikai Társaságban, a Magyarok Világszövetségében, valamint szakmai tudományos konferenciák szervezésében érvényesíti. Két alkalommal szervezett nagy érdeklődést kiváltó Kovács Imre emlékkonferenciát a Magyar Politikatudományi Társaság és a XX. század Intézet támogatásával. Megszervezte az 56-os Szövetség tudományos konferenciáját az Egyetemen. 11 önálló kötetet (2 egyetemi tankönyv, 1 tansegédlet), mintegy 150 tanulmányt (11 idegen nyelven) több száz recenziót, publicisztikát közölt. Akadémiai doktori disszertációja „A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai” címmel készült el 2003-ban, azonban a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága negatívan ítélte meg tudományos munkásságát.
Kovács Imre munkásságának, életének és tevékenységének 1985 óta volt kutatója. Nevéhez fűződik az emigrációba kényszerült politikus, író „újrafelfedezése”. A magyar Napló kiadónál három kötetbe szerkesztetten jelentette meg az író legfontosabb tanulmányait, írásait.
2016 februárjában hunyt el.
Szabó A. Ferenc írásai Kovács Imréről
Szabó A. Ferenc: A regényíró Kovács Imre: 100 éve született Kovács Imre
Magyar Napló, 2013. 25. szám. 32-35. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára
Magyar Fórum 2013. 21. szám. 14-17. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre. Kovács Imre válogatott írásai
Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2011.
Szabó A. Ferenc: Társadalomismeret és önreflexió
In: Szabó A Ferenc, Kovács Imre. Kovács Imre válogatott írásai.
Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2011. 277-293. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre (1913-1980) évtizedei: (Recenzió Molnár M. Eszter válogatásáról)
Társadalom és Honvédelem, 2010. 14. szám. 203-206. o.
Szabó A. Ferenc: Sóbálványok. Kovács Imre és a forradalom: „Magyarország sem ért meg egy nukleáris háborút”
Magyar Nemzet, 2010. november 6. 1. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre és az 1956-os magyar forradalom
Grotius 2010. november 6.. 1-3. o.
Szabó A. Ferenc (szerk.): Virtuális Magyarország. (Politikai írások 1948-1980)
Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2005. 282 o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre, mint politikai gondolkodó
In: Kovács Imre: Virtuális Magyarország. (Politikai írások 1948-1980). Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2005. 265-273. o.
Szabó A. Ferenc (szerk.): Tanulmányok (1935-1947)
Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2003. 435 o.
Szabó A Ferenc: Kovács Imre: Szövetségesek-e a szövetségesek
Magyar Nemzet, 2003. március 8. 30. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre: Tanúskodás Washingtonban
Magyar Napló, 2003. 15. szám. 41-45. o.
Szabó A. Ferenc: A tanulmányíró Kovács Imre
In: Szabó A Ferenc (szerk.): Kovács Imre: Válogatott tanulmányok. 1935-1947. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2003. 418-430. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre emlékezete. „A magyar népet nem lehet becsapni”. 1947. április 18-i parlamenti beszéde
Magyar Nemzet, 1999: november 26. 14. o.
Szabó A. Ferenc: Felsőgöböljárás-pusztától a Néma Forradalomig: Kovács Imre indulása
Árgus 1997: 1. szám. 41-46. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre koszorúi
Új Magyarország 1997: március 11. 5. o.
Szabó A. Ferenc: Az életmű még felfedezésre vár: Ötven éve emigrált Kovács Imre
Magyar Nemzet, 1997. november 18. 7. o.
Szabó A. Ferenc: Tudományos konferencia Kovács Imre életművéről
Múltunk, 1997. 42. szám 239-248. o.
Szabó A. Ferenc: A Néma forradalom üzenete: 15 éve halt meg Kovács Imre
Új Magyarország, 1995: október 28. 9. o.
Szabó A. Ferenc (szerk ): Levelek New Yorkból a Badacsony utcába: Szemelvények Kovács Imre családi levelezéséből
Árgus, 1994. 2. szám. 49-59. o.
Szabó A. Ferenc: Tételek Kovács Imre életművére
Európai Utas, 1993. 1. szám. 31-36. o.
Szabó A. Ferenc: Egy igaz magyar populista: 80 éve született Kovács Imre
Új Magyarország, 1993. március 27. 15. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre és a Márciusi Front
Múltunk, 1993. 4. szám. 137-153. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre és a politikatudomány
Politikatudományi Szemle, 1993: 4. szám. 72-83. o.
Szabó A. Ferenc: Kovács Imre pályakezdése. Az egykekérdés
Tájékoztató (Művelődési Minisztérium Kiadványa), 1985. 4. szám. 84-100. o.