BORBÁNDI GYULA ÉLETRAJZA ÉVSZÁMOKBAN

Vissza

1919. szeptember 24. Megszületett Magyarországon, Budapesten
1923 nyár Tulába, egy bácskai kis településre költözik családjával
1926. szeptember Elkezdi elemi iskolai tanulmányait
1928. nyár Visszaköltöznek Budapestre
1928. szeptember A budapesti Gömb utcai elemi iskolában folytatja tanulmányait
1928. december Családjával a Podmaniczky és Eötvös utca sarkán lévő házba költöznek
1930. szeptember Elkezdi középiskolai tanulmányait a Kölcsey reálgimnáziumban
1931. nyár Kiscserkész lesz, belép a Regnum Marianumba
1935. nyár Első külföldi útja, négyhetes vakáció az ostiai tengerparton 200 budapesti középiskolás társaságában. Borbándi találkozhatott a pápával is, mert a gyermekeket a castelgandolfói nyári rezidenciáján fogadta X. Pius pápa. A táborozókat meglátogatta Benito Mussolini olasz miniszterelnök is.
1936 december Megvásárolja Szabó Dezső Elsodort falu című könyvét és ettől kezdve történelmi érdeklődése a népi Magyarország gondolata felé fordul
1938. június Sikeres érettségi vizsgát tesz
1938. június A budapesti könyvnapokon megismerkedik Püski Sándorral a népi írók későbbi kiadójával
1938. szeptember Felvételt nyer a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karára.
1938. ősz Bár tandíjmentességet élvez, költségei finanszírozására munkát vállal a magyar királyi Postatakarékpénztár budapesti központjában
1938. ősz Egy évig Teleki Pál tanítványa a Magyar Külügyi Társaság által fenntartott Külügyi Szemináriumban
1938. ősz A Regnum Marianum Egyetemi Szövetség junior tagozatának alelnöke lett, bekapcsolódott a Foederatio Emericana munkájába
1939. tavasz Tagja lett az Országos Széchenyi Szövetségnek, ősszel részt vesz a parasztság helyzetét és problémáit kutató vizsgálatban az Ormánságban. A Szövetség jegyzője, majd (1940) kulturális alelnöke lett.
1940. november Találkozik Németh Lászlóval a Turul Szövetség egyik előadásán, lenyűgözi őt az író logikája, Szabó Dezső mellett Németh László lesz szellemi útmutatója
1941. nyár Új munkahelyén a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban minisztériumi számvevőségi gyakornokká nevezik ki
1942. nyár Befejezi egyetemi tanulmányait, doktorrá avatják
1942. nyár Minisztériumi tisztviselő lesz a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban
1942. nyár Kéthetes közutazást tesz Erdélyben
1942. ősz Bevonul sorkatonai szolgálata letöltésére Zilahra, kötelezettsége miatt nem tud részt venni az 1943-as Szárszói Konferencián
1944. április Ukrajnába vezénylik, itt kerül először a frontra. Augusztusban magyar bronz vitézségi éremmel tűntetik ki „az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért”
1944. október Édesapja elhunyt, kéthetes szabadságot kap, hogy részt vehessen a budapesti temetésen
1945. március A sziléziai Leobschützben megsebesül, hadikórházba kerül. Később Thüringiába szállítják
1945. nyár A kórházból megszökve, kalandos úton, gyalogosan, augusztus 24.-én érkezik haza családjához Budapestre
1945. ősz A Vallás- és Közoktatási Minisztériumban elkezdi köztisztviselői munkáját  
1945. ősz Csatlakozik a Nemzeti Parasztpárthoz, a VI. kerületi szervezet tagja, majd titkára lesz. A párton belül Kovács Imre politikai elképzeléseit támogatja.  
1946. nyár Nemzeti Ifjúsági Szövetség, a Parasztpárt ifjúsági szervezetének titkára lesz  
1947. nyár Kovács Imrének a Parasztpártból történt kilépése után nem követi őt a Független Magyar Demokrata Pártba, a parasztpárt tagja marad  
1949. január Molnár József, a Parasztpárt budapesti titkárának feleségével elhagyja az országot. Molnár már az előző évben emigrációba vonult.  
1949. tavasz Bécsen át a svájci Zürichbe érkezik, ahol találkozik a Parasztpárt emigrált vezetőivel, Kovács Imrével, Molnár Józseffel, Borsos Sándorral.  
1949. tavasz A svájci Wallisellenben lezajlott emigrációs Parasztpárt alapítása ügyében az önálló parasztpárti fellépés mellett foglal állást  
1949–1950 Különböző svájci üdülőhelyeken tölt be szállodai alkalmazotti munkát  
1950. november Részt vesz a Látóhatár című emigrációs folyóirat első számának elkészítésében. Ekkortól kezdve minden szabadidejét a lap készítésének szenteli  
1951. tavasz  A Látóhatár című folyóiratban megjelenik első írása A hazug messiás címmel, melyben Wilhelm Röpke egyik tanulmányát mutatja be. Röpke azt elemzi, hogy azonosulhatnak tudósok, értelmiségiek a kommunizmus eszméjével.  
1951. március Sárgaságot kap, hat hetet Zürichben tölt  
1951. augusztus Felveszik a megalakuló Szabad Európa Rádió magyar osztályára, ahol az ifjúsági műsorok készítésében vett részt  
1952. tavasz Amerikába utazik, hogy bevándorlási papírokhoz jusson, hiszen mindaddig svájci menekültpapírokkal rendelkezett, útlevele nem volt. Március 4-én érkezett vissza Münchenbe már mint amerikai bevándorolt  
1952. tavasz A Látóhatár szerkesztői között kitört vitában Borsos Sándorral szemben Vámos Imre pártjára áll. A Látóhatár áttér a stencilezéses eljárásról a nyomdai előállításra.  
1952. ősz Megalakul a Látóhatár Barátainak Társasága, stabilizálódik a folyóirat megjelenése. A lap felelős szerkesztője és kiadója Vámos Imre, főmunkatársa Borbándi Gyula lesz.  
1953. január Ekecs Gézával beköltöznek első lakásukba a Franz-Joseph utcában  
1953. augusztus Két hetet Nagy-Britanniában tölt, hosszasan tárgyal Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. Kovács Imrét ebben az időben eltávolítják a Szabad Európa Bizottságtól, Borbándi azonban nyíltan kiáll Kovács mellett, emiatt kellemetlenségei támadnak a Szabad Európa Rádiónál.  
1954. április Ismét Amerikába utazik bevándorlási papírjait megújítandó. Találkozik Jászi Oszkárral Oberlinben. Jászi gondolatai erősen hatottak történelemszemléletére. 1955 februárjában egy teljes Látóhatár számot szenteltek Jászi 80. születésnapjának tiszteletére.  
1956. tavasz A Látóhatárban megjelent Kovács Imre Kijózanult emigráció és Borbándi Gyula Az emigráns politika új útjai című írásai komoly feszültséget gerjesztettek mind a magyar emigráció, mind a Szabad Európa Rádió vezetőségének körében. Kovács Imre és Borbándi arról értekezik, hogy a nagyhatalmak nem fognak a kelet-európai népek szabadságáért háborút indítani, tehát az emigrációnak változtatnia kell felfogásán és a belső ellenállás hadoszlopait kell erősítenie. Borbándit ismét felelősségre vonják a Rádiónál, de különösebb szankciók nélkül lezárják az ügyét. A Látóhatárban széles körű vita bontakozik ki az emigráció szerepéről és feladatáról.  
1956. tavasz Ismét Amerikában jár úti papírjai meghosszabbítása ügyében. Később Párizsban tölt néhány napot. Összegyűjtött szabadságát minden évben hosszabb utazásaira tartalékolta.  
1956. október A felkelés napjaiban szinte folyamatosan a Szabad Európa Rádió szerkesztőségében tartózkodik, kommentárokat, híreket szerkeszt. Azok közé tartozik, akik nem értenek egyet az amerikai állásponttal, Nagy Imre szerepével és a szabadságharc eszkalálódását előmozdító programjával kapcsolatban.  
1956. november 4.  A Szabad Európa Rádió magyar osztályának 32 tagja köztük Borbándi Gyula is – egy levélben az alábbiakat közli Gellért Andorral a magyar adások főszerkesztőjével: „Főszerkesztő Uram! Alulírottak mélységes sajnálkozással bejelentjük, hogy amennyiben a magyar szabadságharc elbukik, és a nyugati nagyhatalmak hathatós fellépésének és segítségének elmaradása is hozzájárul ügyünk bukásához, akkor állásunkról azonnali hatállyal lemondunk. Nagyon kérünk, vedd tudomásul, hogy ezt az elhatározásunkat a rádió amerikai vezetőségével, a Keresztes Hadjárat a Szabadságért elnevezésű mozgalom vezetőségével, továbbá az amerikai elnöki hivatallal is közöljük. München, 1956. november 4.” A levelet Gellért Andor nem továbbítotja a Rádió vezetőségéhez, az aláírók pedig később visszavonják lemondásukat.  
1956. november 12.  Bécsbe utazik, hogy első kézből tájékozódjon a menekültek körében a magyarországi fejleményekről.  
1956. november 22–december 8.  A Szabad Európa Rádió müncheni központjában ő szerkeszti a Melbourne-i olimpiáról szóló műsorokat, ezáltal a sportrovat munkatársa is lett, majd később a többi olimpiáról is tudósít. Decemberben Milánóban személyesen is találkozik az Ausztráliából hazatérő magyar sportküldöttséggel.  
1957. február 8–február 10.  A Szabad Európa Rádió magyar osztálya megbeszélést folytat a magyar felkelés alatti műsorokról az önvizsgálat és önkritika jegyében.  
1957. március A Szabad Európa Rádió magyar osztályától elbocsájtanak 13 munkatársat, köztük a Látóhatár 3 szerkesztőjét, Vámos Imrét, Molnár Józsefet és Horváth Bélát. Borbándi is a kirúgottak között van, de mivel szakszervezeti vezető, ezért őt a német munkajogi törvény megvédi az elbocsájtástól.  
1957. nyár Ellentét támad a Látóhatár szerkesztőségében Vámos Imre és a többi szerkesztő között. Augusztusban Kovács Imre közreműködésével konszolidálódik a helyzet, ám ez csak átmenetinek bizonyul.  
1958. tavasz Útlevelének meghosszabbítása céljából Amerikába utazik, ám visszatérése során nehézkesen kapja meg német vízumát. Később kiderül, hogy ez már arra utaló jelzés, hogy miképpen tudja a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetősége kiszorítani Borbándit a Rádió munkatársi köréből.  
1958. május Részt vesz a Burg Kastl-ban működését elkezdő magyar iskola felavatásán, majd a Münchenben megnyíló Paulinum nevű magyar diákkollégium avató ünnepségén. Mindékét eseményről részletesen beszámol a Szabad Európa Rádióban.  
1958. nyár Szétszakad a Látóhatár szerkesztősége. Vámos Imre és Horváth Béla sajátjának tekintve a Látóhatár kiadásának jogát, megszakítja a kapcsolatot Borbándi Gyulával és Molnár Józseffel. Borbándiék Új Látóhatár címmel új folyóiratot indítanak. Két évig párhuzamosan jelenik meg a Vámosék által szerkesztett Látóhatár és a Borbándiék által készített Új Látóhatár Münchenben. Évtizedekkel később kiderül, hogy Vámosék lapját a magyar államvédelem finanszírozta, Vámos és Horváth a magyar belügyi szervek ügynökeként működött nyugaton.  
1958. ősz Tagja lesz a Magyar Írók Szövetsége Külföldön elnevezésű szervezet választmányának.  
1958. november Budapesten elhunyt édesanyja. Húga táviratából értesül róla. A temetésen való részvételéről természetesen szó sem lehet.  
1958 A Szabad Európa Rádió magyar adásának szerkesztőségében az irodalmi műsorok gondozása lesz fő feladata, de részt vesz a reggeli és esti politikai műsorok készítésében is, és a SZER sporttudósítójaként több nemzetközi sporteseményre is eljut.  
1959. nyár Részt vesz a Hollandiai Mikes Kelemen Kör által rendezett tanulmányi héten, ahol a magyar felkelésről hangzanak el előadások.  
1960. február Útlevele meghosszabbítása végett Amerikába utazik, ahol a visszatérésére jogosító vízumot nem kapja meg a német nagykövetségtől. Egészen júliusig Amerikában marad. A Szabad Európa Rádió vezetősége júliusban felszólítja, hogy térjen vissza munkahelyére, különben kénytelenek lesznek munkaviszonyát megszűntetni. Borbándi vízum nélkül indul vissza Európába. Hollandiába repül, ahol átutazó vízumot kér a német követségen, hogy Németországon keresztül Svájcba utazhasson. A vonatról azonban Münchenben leszáll. Hosszas huzavona kezdődik a német hatóságokkal, ami csak 1961 szeptemberében ér véget, amikor visszakapja menekültstátuszát és útlevelét.  
1961. január Személyesen is találkozik Habsburg Ottóval, aki tájékoztatja, hogy az Új Látóhatárt ismeri és magas színvonalú folyóiratnak tartja.  
1962. február Vámos Imre és Horváth Béla visszatér Magyarországra. A magyar emigrációt az eset nem rázza meg. Borbándiék Új Látóhatár című lapja egyedüliként marad fenn a nyugati magyar irodalom és közéleti lapok között. A Látóhatárt Vámosék Budapesten megpróbálják életben tartani, de sikertelennek bizonyulnak.  
1962. március Az Európai Íróközösség Firenzében rendezett kongresszusán találkozik Illyés Gyulával, Váci Mihállyal, Passuth Lászlóval és Tolnai Gáborral, akik a magyar íródelegáció tagjaiként vannak jelen a kongresszuson. Illyéssel többször is hosszasan tud beszélgetni a három napos kongresszus alatt.  
1963. nyár. Az Új Látóhatár szerkesztőségéből kiválik Bikich Gábor. A megmaradt két szerkesztő, Borbándi Gyula és Molnár József lesz, aki az 1989-es megszűnésig folytatja a lap megjelentetését. Borbándi mint szerkesztő, Molnár mint kiadó.  
1964 Bekapcsolódik a Müncheni Magyar Intézet munkájába. Szinte minden fontosabb emigráns összejövetlen jelen van, előadások tucatjait tartja évről-évre.  
1966. nyár Megjelenik a Tanulmányok a magyar forradalomról című kötet, melyet Borbándi Gyula és Molnár József szerkesztett.  
1966 A Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségében az irodalmi és irodalompolitikai műsorok szerkesztésében szabad kezet kap, mind a SZER müncheni vezetősége, mind a New-York-i központi vezetőség jóváhagyja önálló műsorszerkesztési elveit és tevékenységének kibővülését. A Rádiónál pozíciója megerősödik, az Új Látóhatár pedig a legnépszerűbb és legismertebb magyar folyóirat lett az emigrációban.  
1967. december Münchenben először találkozik emigrációjának megkezdése óta az Amerikába utazó Püski Sándorral és feleségével. Püski azzal a szándékkal utazik Amerikába, hogy ott újraélessze Magyarországon betiltott könyvkiadó vállalkozását. Borbándi lelkesen támogatja Püski ötletét.  
1967 Bede István a Szabad Európa Rádió magyar osztályának igazgatója András Károly helyettes igazgató megürült posztjára Borbándi Gyulát javasolja. Borbándi elhárítja a felkérést, mert úgy véli, hogy az összeegyeztethetetlen az Új Látóhatárnál betöltött szerepével.  
1968 A Szabad Európa Rádió tudósítójaként a helyszínen tekintheti meg a Mexikóban tartott olimpiai játékok eseményeit.  
1969. nyár Az Új Látóhatárban Magánbeszéd a párbeszédről címmel hosszú tanulmányt közöl az emigrációban élő és a hazai magyarok közötti párbeszédről. A párbeszédet kívánatosnak tartja, de csak abban az esetben, ha lényegi kérdésekről folyik és a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen és elfogadáson alapul.  
1970 Az induló Anyanyelvi konferenciával szemben elutasító magtartást tanúsít. Az Új Látóhatár szerkesztősége továbbra sem lép kapcsolatba hazai hivatalokkal és intézményekkel, de a folyóiratot folyamatosan postázzák magyarországi barátaik címére és nem ítélik el azokat, akik hazalátogatnak, vagy részt vesznek a hazai szervezetek által rendezett összejöveteleken. Az Új Látóhatár toleráns, ugyanakkor következetes álláspontot képvisel, a kölcsönös elismerést tekinti kiindulópontnak.  
1971. március 29. Megkapja a német állampolgárságot, kettős állampolgár lesz. A német hatóságok ugyanakkor kérelmezik, hogy mondjon le magyar állampolgárságáról. Borbándi hivatalos kérelmére azonban elutasítás érkezik, a Magyar Népköztársaság nem tartja teljesíthetőnek kérését, magyar állampolgársága megmarad.  
1971. nyár Emlékszámmal tiszteleg az Új Látóhatár szerkesztősége Németh László 70. születésnapja alkalmából.  
1972 Elkészül első könyve kéziratával, a Der ungarische Popolizmus című kötettel. A magyar népi mozgalom történetét német nyelven írja meg, elsősorban az idegen ajkú olvasóknak szánva művét.  
1972. ősz Bede István a Szabad Európa Rádió magyar osztályának igazgatója nyugalomba vonul. Helyére Szabados József kerül, aki ismét felkéri Borbándi Gyulát, hogy ő lássa el a helyettes igazgatói feladatot. Borbándi hosszas hezitálás után vállalja a poszt betöltését. A magyar osztályon ezzel ő lett Szabados József és Feketekúty László után a harmadik ember.  
1973. ősz Portugáliában töltött szabadsága alatt rendetlenkedni kezd a szíve. Münchenben kivizsgálják, szervi bajt nem állapítanak meg nála, gyógyszeres kezelése után elmúlnak panaszai.  
1975. május A Szabad Európa Rádió tudósítójaként jelen van Mindszenty József hercegprímás Mariazell-ben lezajló temetésén.  
1976. tavasz Czigány Lóránttal elkészítik a Látóhatár-Új Látóhatár 1950–1975 között megjelent számainak repertóriumát. Ebben az évben jelenik meg a népi mozgalomról írott német nyelvű könyve, s ebben az évben ünneplik meg a folyóirat alapításának 25. évfordulóját.  
1976. nyár Helyszíni tudósítóként vesz részt a Montreal-i olimpiai játékokon.  
1976 Elmélyül barátsága Thorma Edittel, kivel később összeköti életét és több, mint 20 évigegyütt élnek.  
1977. nyár Kádár János németországi látogatásán a Szabad Európa Rádió magyar osztályának tudósítójaként van jelen. Egy fogadáson Rényi Péter a Népszabadság főszerkesztő-helyettese megkérdezi Borbándit: „Mondja, Borbándi úr, mikor szűnik meg a Szabad Európa Rádió?” Borbándi válasza: Három nappal a Népszabadság megszűnése után!” Az Új Látóhatár egyre inkább ismert és a hazai hivatalos körökben gyűlölt folyóirattá válik.  
1978. augusztus A Der ungarische Popolizmus című kötetét Borbándi megjelenése után elküldi Budapestre Bibó Istvánnak, aki terjedelmes, 90 oldalas levélben elemezi a kötet megállapításait, megjegyzéseket fűz hozzá. Borbándi a Bibótól kapott információkat későbbi köteteibe beilleszi.  
1978. szeptember 29. A sors furcsa véletlene, hogy Borbándi az ügyeletes szerkesztő azon a reggelen, amikor a Vatikán bejelenti I. János Pál pápa halálhírét. Az élő adásban Borbándi volt, aki több mint három órán keresztül nyomon követte és kommentálta az eseményeket. Ugyanez történt egyébként 1963 novemberében is, amikor Kennedy, amerikai elnök meggyilkolásának híre szintén a stúdióban, élő adás keretében érte, s neki kellett az eseményeket órákon keresztül kommentálnia. Nyugodtan mondhatjuk, hogy irodalmi, irodalomtörténeti, szerkesztői munkája mellett rádiószerkesztőként is kiváló teljesítményre volt képes.  
1979. augusztus 1. Kinevezik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának első igazgató-helyettesévé. Feladatkörét 1984-ben bekövetkező nyugdíjazásáig látja el.  
1980. ősz Kovács Imre, politikai harcostársa, közvetlenül halála előtt az ő vendége Münchenben. Borbándi is úgy érzi, hogy a népi mozgalom legnagyobb formátumú politikusa hunyt el 1980. október 27.-én Nekrológját ő olvassa fel a Rádióban és az Új Látóhatár 1980. évi negyedik számában több írás is foglalkozik Kovács Imre politikai pályafutásával.  
1983. április Illyés Gyula temetésére az Új Látóhatár szerkesztősége nevében Molnár József egy napra Budapestre érkezik, és a sírra elhelyezi az Új Látóhatár koszorúját. Borbándi beutazása nem volt kívánatos.  
1983. ősz Három éves egyeztetés után megjelenik a New York-i Püski Kiadó gondozásában a Magyar népi mozgalom című könyve. Ez a kötet nem pusztán a német kiadás fordítása, számtalan pontosítást, kiegészítést tartalmaz. Ez az első olyan átfogó mű, amely a magyar népi mozgalom több évtizedes harcát a demokratikus Magyarország megteremtésért kellő objektivitással bemutatja.  
1984. ősz Befejezi munkásságát a Szabad Európa Rádió magyar osztályán, nyugállományba vonul. Az utolsó megszólalása a Rádió műsorában a Cs. Szabó Lászlót búcsúztató jegyzetének felolvasása.  
1985. ősz Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem gondozásában, Bernben megjelenik a Magyar Emigráció életrajza 1945–1985 című kötete. Felkérést kap a nyugaton elő magyar esszé- és tanulmányírók antológiájának megszerkesztésére. Ezek 1986-ban és 1987-ben jelennek meg.  
1986 Saját kiadásában megjelenteti Rózsás Jánosnak oroszországi hadifogságáról írt megdöbbentő beszámolóját.  
1987. nyár 1949-ben történt emigrálása óta első alkalommal utazik Magyarországra. Magánlátogatásra kér vízumot, melyet legnagyobb meglepetésére megkap. Három hetet tölt Magyarországon, de magánjellegű programjai mellett ellátogat vidéki lapok szerkesztőségeibe, előadásokat tart Sárospatakon és Budapesten, számtalan értelmiségi összejövetelen, baráti találkozón vesz részt.  
1988. nyár Másodszor is Magyarországra látogat. Megismerkedik a Magyar Demokrata Fórum szervezőivel, a Kossuth Klubban nagysikerű előadást tart.  Felmerül, hogy kérvényezze a magyar hivatalos szerveknél az Új Látóhatár legális terjesztésének engedélyezést, melyet visszautasít, azzal érvelve, hogy a folyóirat szerzett magának már akkora tekintélyt, hogy a hivatalos szerveknek kelljen kezdeményeznie a Magyarországra történő behozatalát.  
1989 Májusban a TIT Új Látóhatár estet szervez hatalmas közönségsikerrel a Kossuth Klubban, melyen részt vesz Borbándi Gyula és Molnár József is. Ugyancsak megemlékezik egy irodalmi est keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum is az Új Látóhatár negyven évéről.  
1989 Az időközben Magyarországon is működését megkezdő Püski Kiadó gondozásában megjelenik egy terjedelmes válogatás Szeredi Pál szerkesztésében a Látóhatár–Új Látóhatár negyven évfolyamának anyagából. A hivatalos kritika szó nélkül hagyja a kiadvány megjelenését. Svájcban, az egyik mértékadó kulturális orgánum a magyarországi kulturális pluralizmus első eredményének tekinti a válogatás megjelenését.  
1989 Saját kiadásában megjelenteti Ötszáz mérföld címmel legfontosabb tanulmányainak gyűjteményét.  
1989. ősz Molnár Józseffel közösen úgy döntenek, hogy befejezik az Új Látóhatár megjelentetését. Az 1989. évi negyedik számmal az Új Látóhatár története bezárul. Hiába győzködik őket, hogy folytassák Magyarországon a lapot, illetve szervezzenek közös platformot az időközben elindult Hitel című lappal, elhatározásukat nem másítják meg.  
1989. június Thorma Edittel turistaként jár a Szovjetunióban. Személyes tapasztalatokat szerez az oroszországi változásokról.  
1990 Évente több alkalommal is jár Magyarországon. A budapesti lapok, folyóiratok rendszeresen közlik írásait, szerkesztőségi tagja lesz a Hitel folyóiratnak az újrainduló Magyar Szemle szerkesztőbizottságának. Számtalan előadást tart a fővárosban és vidéken. Elismerések tucatja kíséri további éveit, miközben aktív tagja marad az emigráns irodalmi, közéleti rendezvényeknek is.  
1990 A Palamentben veheti át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitűntetést.  
1991 Megkapja a Pro Cultura Hungarica díjat és a Magyar Művészetért Alapítvány díját.  
1992 Megjelenik a Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia című kötete Budapesten, Püski itthon is kiadja a Magyar népi mozgalom című kötetét, az Európa kiadó pedig az eredetileg Bernben megjelent emigrációtörténetet feldolgozó könyvét.  
1992 A Bethlen Gábor Alapítvány neki ítéli meg az 1992-es Bethlen Gábor-díjat.  
1994 Rómában a Hungarológiai kongresszus keretében részt vesz a pápai audiencián Castelgandolfóban.  
1995 Megkapja a Nagy Imre emlékplakettet.  
1996 Megjelenik Magyarok az Angol Kertben címmel a Szabad Európa Rádió történetét feldolgozó írása Ugyanebben az évben kerül kiadásra a magyar emigráció 1985 utáni életét bemutató kötete Emigráció és Magyarország. Nyugati magyarok a változások éveiben 1985–1995 címmel.  
1997 Egy Amerikában tett látogatásuk során autóbalesetben meghal Thorma Edit, Borbándi Gyula életének társa. Maga Borbándi is súlyosan megsérül, de fizikailag aránylag hamar felépül. A lelki gyötrelem azonban évekig kínozza.  
1997 Borbándi Gyulának adják ez évben a Joseph Pulitzer-emlékdíjat és a Kisebbségekért díjat  
1999 Megkapja a Széchenyi díjat és a Kölcsey díjat.  
2000 Nem éltünk hiába címmel megjelenik az Új Látóhatár történetét feldolgozó kötete.  
2000 Magyar Örökség díj kitűntetésben részesül.  
2001 Budapesten megismerkedik Juhász Olgával, akivel rendszeresen szerveznek közös programokat, utazást.  
2003 Két világban címmel jelenik meg élettörténetét bemutató könyve.  
2005 Megkapja a Magyar Tudományos Akadémia Arany János nagydíját.  
2006 Lotz János emlékérem kitűntetésben részesül.  
2007 Hazám díjjal ismerik el több évtizedes tudományos tevékenységét.  
2009 Házasságot köt Juhász Olgával, közös budapesti lakást vásárolnak. 2010-ben feladja müncheni lakhatását, végérvényesen Magyarországra költözik.  
2011 A parlamentben Schmitt Páltól és Orbán Viktortól veheti át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitűntetést.  
2013. szeptember A Barangoló Kiadó jóvoltából, Szeredi Pál évtizedes munkája eredményeképpen elindul az ujlatohatar.com nevű internetes portál, ahol olvashatóvá válik a Látóhatár és Új Látóhatár minden írása. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen Borbándi Gyula 94. születésnapján a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor méltatja Borbándi életművét.  
2014. július 23. Rövid lefolyású megbetegedést követően, 95. születésnapja előtt két hónappal családja körében eltávozik a földi létből.  
2014. augusztus 22. A budapesti Szent Gellért urnatemetőben helyezik el hamvait. Búcsúztatását Lezsák Sándor tartja a szertartást Dr. Bolberitz Pál főtisztelendő atya celebrálja.  
2014. szeptember 24. A Barangoló Kiadó gondozásában megjelenik az Elvégeztem amire rendeltettem – Emlékek Borbándi Gyuláról című emlékkötet.  
2015 A Magyar Tudományos Akadémia Arany János érem kitűntetésben részesíti posztumusz Borbándi Gyulát. A kitűntetést özvegye Juhász Olga veszi át.  
2015 Alexa Károly szerkesztésében a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum megjelenteti Magyar Látóhatár címmel Borbándi Gyula emléke előtt tisztelgő kiadványát.

© 2017 Szeredi Pál

A virtuális emlékszobák létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.