Szabó Zoltán életén, munkásságán keresztül a huszadik századi magyar értelmiség sorsának minden rezdülése megismerhető. 37 évig élt szülőhazájában, 34 évig emigrációban alkotott. Egyik kezdeményezője volt a falukutató mozgalomból kinövő magyar szociográfiai irodalomnak, távol hazájától megteremtője a huszadik századi magyar irodalmi esszé műfajának.
„Szabó Zoltán egyszerre volt homo politicus és homo aesteticus. Alkata, hajlama, tehetsége embersége, ízlésének finnyássága, csalhatatlan formaérzéke szerint harmóniára törekvő homo aestheticus; akarata, küldetéstudata, lucidus elméje, helyzetelemző képessége, tettvágya és igazságszeretete miatt pedig elkötelezett ember: homo politicus.” – jellemezte halálát követően Szabó Zoltánt a munkásságát leginkább ismerő Czigány Lóránt.
Ma már Szabó Zoltánt úgy tartjuk nyilván, mint szociográfiai irodalmunk talán legfontosabb és egy nemzedéket legjobban ösztönző klasszikusát, útirajzait, publicisztikáját, tanulmányait fontos és kimagaslóan szép stílusú alkotásokként tartjuk számon,
Oldalunkon nem pusztán emlékét kívánjuk megörökíteni, hanem arra törekszünk, hogy a világ bármely pontján olvasható, megismerhető legyen életműve. Szabó Zoltán írásai a huszadik századi magyar sors megismeréséhez nélkülözhetetlen forrással szolgálnak.
![]() |
![]() |
![]() |
Őszintén reméljük, hogy érdekes és hasznos adatokkal és gondolatokkal tudunk hozzájárulni a nemzeti gondolat teljesebb áttekintéséhez. Örömmel fogadunk minden észrevételt vagy olyan adatot mely kiegészíti Szabó Zoltánnal kapcsolatos eddigi ismereteinket. Leveleiket, észrevételeiket az admin@ujlatohatar.com e-mail címen várjuk.
Hálával tartozunk Szabó Zsuzsának, Szabó Zoltán özvegyének, hogy lehetővé tette az Emlékszoba létrejöttét.
© 2017 Szeredi Pál
A virtuális emlékszobák létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.